Idézet

Devecsery László: Cédrussá válok...

 

   Cédrusok árnyékában élek:

   cédrussá válok magam is.

   Közöttük keményül a lélek,

   ezredévek kérgesülnek

   bennem: belőle megélt századok.

   Végtelenség igérete testem:

   tudom egyszer én is meghalok.

   Titkaim néktek susogó csenddel,

   és tépázó viharral átadom.

   Választani kényszer nem enged,

   de ágaimmal nem tépek sebet.

   Majd mágikus csomómat feloldom,

   tiétek legyen varázs,küzdelem.

   Pogány körmenet,vadóc- sereg,

   köröttem,belőlem vonulnak el:

   valahány teremtő-ősöm,

   távol,vagy gondolat-közel,

   őrvidéki böszke legények,

   konok fejjel, bölcs akarattal,

   hitetlen-hittel jövőt-hivők,

   s kérges tenyerű szántó-vetők.

 

   Cédrusok árnyékában élek:

   cédrussá válok magam is.

   közöttünk keményül a lélek:

   hazára-honra hű gyökérrel,

   megoszthatatlan szenvedéssel,

   megosztott örömmel,reménnyel,

   jöjjetek hozzám,zarándokok!